mandulamütét vol. 2

Szóval akkor ott fejeztem be, hogy hazatértem a kórházból. Ez itt már nem olyan hosszú rész. Itthon lefeküdtem aludni, nagyon gyenge voltam, és éhes ezt a részét nem gondoltam át alaposan a műtétnek. Én a lyukas gyomrú nem ehetek rendesen 2 hétig. Műtét másnapján végig darált kajákat ettem, darált sonka, rántott hús és csupa ilyen finomságok. Műtét után 2 nappal már tejben áztatott babapiskótát, meg pudingot is ettem, és az ágyban fekve dijó laptopjáról neteztem, meg néztem a sorozatokat. Akkor este mondtam tesónak hogy nagyon szeretnék már játszani, úgyhogy valahogyan meg kellett oldani ezt a helyzetet. :D Simi asztalához van egy ilyen gurulós fiók, azt az ölembe raktuk, azon volt a billentyűzet meg az egér, és a laptop pedig párnán az ölemben. Szenvedésem kb. 1 hétig tartott ezalatt elfogyasztottam 1 doboz Cataflamt. Következő héten kedden volt Merci pótvizsgája és még megígértem neki műtét előtt, hogy akármi lesz, elkísérem. Miután megírta az írásbelit, elmentünk Westendbe, kajálni. Amikor visszaindultunk sulihoz éreztem, hogy valami lepottyant a torkomban, legalábbis valamit lenyeltem. Valószínű, hogy a heg volt az ami leesett, mert a 8-9 napos helyett, nekem már a 6. napon lejött a seb. Még jó, hogy rengeteget iszom. Azóta minden oké, bár észrevettem, hogy a G betűt érdekesen mondom. :D

Tartok majd egy kis Erdélyi beszámolót is azt majd később. :D

mandulamütét vol. 1

Na szóval akkor hogy is történt. Augusztus 19.én a korai ébredés után, irány a Péterffy Kórház, mandulaműtét céljából. Fél 8-ra kellett érkezni, evést ivást mellőzni. Mivel eléggé át vagyok állva nyáron a késői ébredésre, lefekvésre, körülbelül 3 körül sikeresen eltudtam aludni éjjel, ez annyit jelent hogy kemény 3 órás alvással vágtam neki a nagy napnak. Amikor megérkeztünk be kellett jelentkezni, felírták az adataimat, feltettek még pár egyéb kérdést is, majd a szobámhoz vezettek. Egy 20 év körüli lánnyal voltam egy szobában, akinek valami ciszta féleséget találtak a nyakánál. Az egész délelőttöt végigsírtam, majd olyan 12 körül bejött a nővérke, hogy akkor most ad egy injekciót, ami lassítja a nyáltermelést, így könnyebben fog dolgozni az orvos. Megkaptam a szurit, picit csípett, de azt mondta ez a normális. Vicces volt, mert utána mintha a könnycsatornáimat is mintha kiürítették volna, konkrétan nem tudtam sírni. A műtős nővérke, bejött hozzám fél 1 körül, hogy most vele kell mennem. Bevitt a műtő előtti steril szobába, kaptam a papucsomra zacskót és mondta hogy várjak. Ezalatt az idő alatt eléggé lenyugodtam, igazából a várakozás az ami jobban kikészített, mikor még semmi nem történt, de tudod hogy fog. Utána bejött a doki, fújt egy kis zsibbasztót a torkomra, amitől viccesen beszéltem, és olyan volt mintha valami idegen dolog lett volna a számban. Ezt addig fújta, ameddig az öklendezés el nem múlt, tehát nem reagált semmire a torkom. A műtéten jelen volt egy nővérke aki fogta a fejemet, és az orvos. Először kaptam egy zöld rucit, utána leültettek egy székbe. Az orvos elmagyarázta, hogy fog lezajlani ez az egész. Kaptam 3 injekciót a torkomba, hogy végképp ne érezzek semmit, egy picit feszült mikor beadta. Nem igazán tudom elmondani, hogy miket is csinált, mert közbe végig kinéztem az ablakon, hogy milyen szépen süt a nap. Hallottam ahogy kitépi a mandulát, majd mondta hogy készen van. Én ennek nagyon megörültem, egészen addig ameddig nem mondta hogy jöhet a másik oldal. Ott elejtettem egy finom kis "basszameg"-et. Nem tudom miért, de ha visszagondolok magára a műtétre, élveztem hogy vért köpök, mert úgy éreztem tőle magam mint egy bokszoló. :D Miután kijöttem a műtőből, 2 órán keresztül nem lehetett inni, enni,nyelni, csak köpni. Mondjuk nyeltem mert hát azért azt néha kell. Még aznap megittam körülbelül 2 liter folyadékot, azt mondták, hogy nagyon előresegíti a gyógyulást. Akkor még este bent kellett aludnom, kaptam két fájdalomcsökkentő injekciót, hogy tudjak aludni. Aztán másnap reggel mehettem haza, egyből le is feküdtem aludni, bent nem nagyon tudtam. A szenvedésekről majd a következő részben.