mögötted a szörny

Kicsit megint hanyagoltam az írást. A múlt hetem eléggé húzós volt, sok tenni- és tanulnivaló, ráadásul turbó tempóban kellett elolvasnom a Sorstalanságot. Egy picit megint elkapott a rosszkedv, de nem baráti okokból kifolyólag sokkal inkább az az újra feltépett seb ami nagyon vérzik. Ezzel kelek és ezzel is fekszem, nagyon más gondolatom nincs is, inkább csak úgy lógnak a fejem felett. Pénteken meg is forgattam a hasamban a kést. Lehet nem kéne emiatt letörtnek lennem, de mégis úgy érzem, hogy esélytelen, képtelen vagyok pozitívan hozzáállni, vagy inkább annak látni. Nem voltam túl bátor, sőt pont hogy nyuszi. Rá kellett volna kérdeznem kerek-perec hogy hányadán állunk, vagy ők hogy vannak. Én vettem-e ki rosszul a jeleket, vagy igazam volt. Már vagy 30-szor átzongoráztam ezt a jelenetet a különböző válaszokat és eshetőségeket látva. Volt egy pár aminek valószínűleg csak az én határtalan vizualitásom az oka. Na és itt kezdődik a negatív gondolkodás.

Majdnem elfelejtettem említeni, múlt héten volt szerencsém megnézni moziban a Sherlock Holmes film folytatását. Kíváncsian vártam, nekem az első rész nagyon tetszett, nem győzőm elégszer emlegetni hogy Robert Downey Junior hatalmasat alakít benne. Bár nem ez az elsődleges oka, inkább csak úgy az egész megközelítése tetszik. Izgalmas, vicces és nem a megszokott módon mutatja be az egész Sherlock történetet. Zárójelben megjegyezném nem vagyok Sherlock Holmes fanatikus, csak véletlenül néztem meg az első részt.
Tehát akkor sztorimban eljutottam addig, hogy már bent ültem a teremben, a 0,75ml-es gyömbéremmel, és izgatottan vártam hogy elkezdődjön a reklámmaraton, utána persze a film.
Guy Ritchie ismét megmaradt az elsőben is feltűnt jeleneteknél, egy egész hosszú film sikeredett belőle, én legalább 2 és fél órának éreztem. Már nem tudtam hogy ülni, de ezt a szenvedést betudom annak, hogy este hazaérve be is lázasodtam. Mindenképpen meg fogom még egyszer nézni, mert elég sok résznél nem értettem pontosan mi történik. Mindenkivel előfordul, hogy néha elkószál az agya. Mellesleg nem derül ki hogy lesz-e folytatás, eléggé lezáratlan...

VÉGE?

dexter intro picit másképp

Egyszerűen nem bírok betelni ezzel a videóval. Zseniális! :)

Vizet a karaktereknek.

Tegyük fel adott egy film, vagy sorozat. Azon belül rengeteg karakter található, ha sorozatról is beszélünk (bár most főleg arra gondolok), akkor folyamatosan jöhetnek újak, elbúcsúzhatnak a régiek. Át tudjuk élni ami velük történik, felvesszük a gondolkodásmeneteiket, előre kisakkozzuk hogy mit is léphetnek következőre a szereplők. Ami a leginkább magával ragad, hogy egy-egy színész mennyire pótolhatatlan. Értem ezt úgy, hogy nem tudnánk elképzelni más embert a helyére. Lehetetlennek érzed, hogy másvalaki formálja meg az adott karaktert, másvalaki beszéljen, egy teljesen más stílusban. Nagyon sok ilyen van, akiről levakarhatatlan egy életre, hogy egykor milyen szerepet játszott el. Ha ez így van, akkor elmondhatja hogy jól teljesített.

Nem állt szándékomban mást is írni, de ha már ilyen filmes és színészes témába csöppentem akkor megragadom az alkalmat.
Tegnap befejeztem a Vizet az elefántnak című könyv elolvasását, ami egy kerek egész történet. Elég sok, számomra idegen szó, kifejezés volt benne, mivel nem igazán vagyok járatos a cirkuszi eszközök témájában, de azért átrágtam magamat rajta, és nagyjából ki tudtam következtetni mit is jelenthet. Az ötlet hogy elolvassam egész egyszerűen az volt, hogy még annak idején láttam, hogy film készül belőle, akkor tudtam meg, hogy az elődje ez a bestseller. Szokásommá válik lassan, hogy az ilyen filmeket csak akkor nézem meg, ha elolvastam a könyvet. Így volt ez az Időutazó feleségénél is. Hát ez az olvasási tervem egy kissé megnyúlt, és igazából csak azért rövidült le, mert kötelezőt is kell olvasnom, szóval gyorsan ledaráltam a hátralevő részét 1 hét alatt. Szóval meg is érkeztünk a történet fő eseményéhez, amikor is sikerült elkezdenem nézni a filmet. Hatalmasat csalódtam. Persze maga a film nem volt rossz, hasonló volt a saját elképzelésemhez a vándorcirkuszi világ bemutatása. Fő problémám azzal volt, hogy nagyon sok részt összecsaptak, máshogy csinálták meg mint ahogy eredetileg a könyvben van, vagy kihagytak egy részt amire kíváncsi voltam. Elhiszem hogy nehéz így filmet csinálni, sok dolgot ki kell hagyni és nem fogja úgy visszaadni mint ha olvasod, de azért ennyire... tényleg nagyot csalódtam. A szinkronról már nem is beszélve. Majd lehet ha nagyon unatkozok, adok még neki egy esélyt és megnézem felirattal.

kiszabadult a szörny

A téli depresszióm tovább folytatódik, szóval akinek nem ínye az ne olvassa. Én is unom már, szívesebben lennék boldogabb de nem megy most még.

Hazafele úton azon kaptam magamat hogy hihetetlen mértékű indulat, düh, harag, idegesség, veszekedési vágy árasztotta el az ereimet. Csak hogy valakit helyben hagyjak, vagy szétverjek egy bokszzsákot. Úgy érzem nem találom a helyemet, egyedül vagyok, remélem hogy ez csak átmeneti elmezavar. Egy hete már, hogy újra felnyitottam valamit, egy olyan régi dolgot, amit egy félévre, azelőtt pedig egy évre teljesen lezártam magamban. Nem kellett volna, de nagyon nem. Megint láttam a fényt az alagút végén, elkezdtem pozitívabban gondolkodni és reménykedni. Bíztam benne, és még most is bízom, hogy volt értelme annak, hogy újra szenvedjek. Eljutottam arra a szintre, hogy nem fogom annyiban hagyni, úgy érzem hogy remeg alattuk a talaj, és muszáj valamit tennem. Remélem hogy sikerül, akkor biztos én lennék a legboldogabb. Egyenlőre ez van, de ez egy kurva nagy szívás.

Nem utolsó sorban, igazán lehetne már jobb idő, lehet hogy kicsit felengedne ez a rosszkedv is.

filmek

Az utóbbi pár napban rászántam magamat, és kicsit kizökkentem a sorozatok megszállott világából. Gondoltam rám fér egy kis változatosság, így történt hogy megnéztem 3 filmet.
21 gramm. A film címének jelentése eredetileg, hogy egy ember, halálának pillanatában a testsúlyából 21 grammot veszít el. Az a kevés súly a lélek elvileg. Kíváncsi voltam, mi történik a film folyamán, hogy tudják ezt így megmutatni a nézőnek. A film 2 órás, az első 20 percben nem igazán értettem, hogy miről is van szó, de végül sikerült kibontakoznia a történetnek. Egy óra elteltével fáradtságom miatt, félbehagytam és aludni mentem. A filmet ma fejeztem be, hát a sztori hátralévő része nem tetszett annyira mint az első. Tegyük hozzá, az se tetszett, mert ez nem jó kifejezés. Inkább megdöbbentett. De alapjába véve egy okosan kitalált történet.
Pénzcsináló. Olvastam róla (mint általában minden filmről mielőtt megnézem) kritikát a neten, eléggé megoszlottak a vélemények. De mivel egy Brad Pitt filmről van szó, úgy voltam vele, hogy muszáj megnéznem. Kicsit tartottam attól, hogy a baseball téma kevésbé fekszik, mivel nem nagyon vagyok tisztába a sport lényegével. Ehhez képest a lassú beindulás után, egy egész jó történet alakult ki, abszolút nem szenvedtem miközben néztem, lekötött, pedig nem egy izgalmas film. Nem utolsó sorban pedig igaz történet, azokat meg imádom.
Fifti-fifti. Teljesen véletlenül akadtam rá, csak azért vonzott hogy megnézzem, mert most rákaptam a Joseph-Gordon Lewitt filmekre (amikben szerepel). Az alaptörténetben, egy fiatal 27 éves srác megtudja egyik napról a másikra, hogy egy ritka rákja van, ami a gerincoszlopát támadta meg. Érdekes volt hogyan alakulnak körülötte a dolgok, mi zajlik benne, vagy hogy a barátja, barátnője és a családja hogyan reagálnak erre. Nyomasztó volt és elgondolkodtató. Ilyenkor mindig átértékelek egy-két dolgot...

kemény 10 év volt...

"Ezt hagyta ki a Viszkis 12 év alatt

Őszöd, doktor Schmitt, 911, EU-tagság, Oszama, Fukusima, vörösiszap, H1N1, okostelefon, Facebook, Plútó, 3D. 2000 óta teljesen megváltozott a világ, megmutatjuk, hogy mennyire.

Tizenkét év után ma hajnalban szabadult ki a börtönből Ambrus Attila. Tegyük fel, hogy ez idő alatt nem olvasott újságot, nem nézett tévét, nem hallgatott rádiót, internet meg csak úgy nem volt. Rácsodálkozna, ha látná mi változott 2000 óta. Persze nem a négyes metró kapcsán.

Elmúltnyolc

Ambrus Attila 12 év alatt teljesen lemaradt az elmúltnyolcévről. A miniszterelnök személyére azért nagyon nem kell rácsodálkoznia, hisz' a kormányfőt 2000-ben is Orbán Viktornak hívták. A köztársasági elnököt viszont Göncz Árpádnak. Orbánék után jöttek Medgyessyék, majd Gyurcsányék először, másodszor, – itt volt Őszöd – harmadszor már nem. Az utcai zavargásokat, a tévészékház ostromát, az állítólagos szemkilövetéseket pedig a Bajnai-kormány után újra Orbán Viktor és a Fidesz követte. Erről nem írnánk többet.

Oszama és Obama

Azon felül, hogy 2004-ben hatalmasat bővült az Európai Unió – többek közt Magyarország is csatlakozott a közösséghez – volt minden a világban, mi szem-szájnak ingere. Például egy World Trade Center elleni támadás. Ennek folyományaként pedig egy afganisztáni háború, majd a tömegpusztító fegyverek nagy keresgélése közben egy iraki. Később elkapták Szaddam Husszeint és megölték. Aztán elkapták Oszama bin Ladent és megölték. Darfúrban konfliktus robbant ki, Mexikóban drog-, Palesztinában polgárháború, Gáza nem nyugodott, a guantánamói tábort bezárták, a világot pedig gazdasági válság sújtotta. Merényletet követtek el izraeli, holland, svéd, libanoni, szerb és amerikai politikusok ellen. Fidel Castro lemondott, Kim Dzsong Il meghalt. Németországnak női kancellárja, Amerikának pedig fekete elnöke lett.

Vörösiszap és Fukusima

Természeti katasztrófákból sem volt hiány. 2004-ben egy földrengés miatt 150-200 ezer ember halt meg Ázsia délkeleti és déli, valamint Afrika keleti részein. A Katrina-hurrikán egy évvel később sújtott le, New Orleans nagy része víz alá került. Volt földrengés Iránban, Pakisztánban, Kínában, El Salvadorban, Indiában, Algériában, Tájföldön, Indonéziában – nem volt hiány hurrikánból, tornádóból, cunamiból. Fukusimát 2011. március 11-én érte katasztrófa: a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár elárasztotta Japán keleti partvidékét, az atomerőműben a csernobilihoz hasonló baleset történt. Magyarországon is volt katasztrófa: az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának a gátja 2010. október 4-én szakadt át, elárasztva az erősen lúgos, maró zaggyal Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

Facebook és okostelefon

12 éve még teljes zavart okozott volna egy olyan mondat, hogy „ájfónnal lájkolni egy fészbuk posztot". Youtube sem volt. Google se nagyon. Se közösségi média. Vagy GPS, tablet, okostelefon, Wikipédia, Gmail, Twitter, Tumblr, Kinect, Duke Nukem Forever, Starcraft 2. Volt viszont floppy, amit megölt a CD-t, de már az is döglődik. A szélessávú internetnek még csodájára jártak, a mobilinternet pedig teljesen értelmezhetetlen lett volna.

H1N1 és isteni részecske

Akkortájt a Plutó még bolygó volt, űrturisták max sci-fi regényekben voltak, a NASA Mars-kutató szondái pedig még sehol. Az isteni részecskét sem tudták még sarokba szorítani. Nem volt szó sem új-, sem madár-, sem sertés-, sem mexikói influenzáról és még csak hatmilliárdan éltünk a Földön.

Harry, Jack és Britney

2000 óta a Star Wars már ötödször és hatodszor is folytatódott, a Mátrix másodszor és harmadszor, felbukkant Harry Potter, Kung Fu Panda és Shrek, bekékültek a Na'vik, mozivászonra került Frodó, Jack Sparrow meg lassan az összes szuperhős. Minden 3D-s lett és computer animált, a tévébe pedig berobbantak a valóságshow-k, majd a zenés tehetségkutatók. Véget értek a Jóbarátok, de elkezdődött a Doktor House, a Szerencsekerék meg újra forog. Jacko mindeközben meghalt, X-faktor pedig akkor még nem volt senkiben.

Ami még fontos: Britney Spears azóta elvesztette ártatlanságát. Többször is."